A karácsony az észak-európai országokban (Skandináviában) nagyjából ugyanolyan, nem számít, hova megyünk, igaz? Tévedés! Mint azt mindenki tudja, a karácsony egy meglehetősen hagyományos és kissé konzervatív ünnep, ami az egyes országokban különböző szokások sokaságát eredményezte. Íme a tökéletes skandináv ünneplés titkai az egyes országokban.
Míg Svédországban a Szentivánéj ünneplése a hosszú, sötét tél végét jelképező jelentős alkalom, a karácsony a családdal és a barátokkal együtt fényt, örömet és boldogságot hoz az év sötét napjaiba. A skandináviai ünnepek közeledtével ismerkedjünk meg azokkal a hagyományokkal, amelyek a karácsonyt a dánok, norvégok és svédek egyik kedvenc ünnepévé teszik.
Juleaftensdag Dániában
Rizspuding, a hagyományos dán karácsonyi desszert. Mindenképpen cseresznyemártással kell fogyasztani.
A dánok december 24-én ünneplik a karácsonyt, és Juleaftensdagnak nevezik. Ilyenkor a család és a barátok társaságát élvezik egy szép vacsorával, amely általában sertés-, kacsa- vagy libasültből áll, amelyet sima főtt és/vagy sült burgonyával, valamint főtt és fűszeres vöröskáposztával tálalnak. A legtöbb családban a nagymama híres mártásának is az asztalon kell lennie. Desszertként forró rizspudingot (risengrød) szolgálnak fel cseresznyemártással. A hagyomány szerint a pudingba egy mandulát rejtenek, és aki végül megszerzi a mandulát, az egy kis ajándékot nyer. Szóval óvatosan a harapásokkal!
A vacsora után következik a legfontosabb rész: tánc és éneklés a karácsonyfa körül. Az asztalokat arrébb tolják, hogy helyet csináljanak, öregek és fiatalok megfogják egymás kezét, és kezdődik a dalolás. Amikor már mindenki kifulladt, akkor kezdik körbeadni az ajándékokat a karácsonyfa alól. Remélhetőleg mindenki megkapja, amit kívánt, és a család együtt élvezkedik egy kis édességgel és forralt borral (gløgg).
De akkor hol vannak a csemegék? Az a dán Julefrokost (karácsonyi ebéd) számára van fenntartva, amelyet általában kisebb baráti társaságokban tartanak november és december folyamán.
Julaften Norvégiában
Sült sertéshús, a norvég hagyományok egyike a karácsonyi vacsoraasztalon. Két másik fontos étel a lutefisk és a pinnekjøtt.
Akárcsak Dániában, a karácsony Norvégiában is a karácsony előestéjén zajlik, és minden a családról és a szeretteinkkel együtt töltött időről szól. A norvégok korán (általában advent első napján) kezdik az ünneplést, és sokat esznek! A hagyományos ételek közé tartozik a „lutefisk” és a „pinnekjøtt”. A tipikus norvégok karácsonyi asztalán megtalálható még a sertéssült, a karácsonyi kolbász, az oldalas és még sok más étel.
Sok norvég család december 23-án „kis” karácsonyt is ünnepel, ahol rizspudingot esznek (szintén egyetlen elrejtett mandulával), mézeskalácsházat építenek és feldíszítik a karácsonyfát. Sok norvég család részt vesz egy templomi istentiszteleten is, mielőtt leülnének vacsorázni.
Vacsora után a család összegyűlik a karácsonyfa körül, és énekelnek, vagy néhányan táncolnak is. A kisgyermekes családoknál a Mikulás meglátogatja őket, és kiosztja az összes ajándékot. A hosszú és eseménydús nap után általában a pihenés a finálé.
Julafton Svédországban
A pácolt lazac és a pácolt heringek széles választékával együtt elengedhetetlen a svédországi karácsonyi ünnepségekhez.
A dán és norvég hagyományok közül sok a svéd hagyományokkal közös – az összejövetel és a családdal és a közeli barátokkal való együttlét egységes témája. A karácsonyi szezon Svédországban az első advent érkezésével kezdődik, és egy hónapon át tart a díszítéssel, ajándékvásárlással, sütéssel, főzéssel és egyszerűen a karácsonyi hangulatba való belekapcsolódással.
A svédek december 24-én is megünneplik a karácsonyt, és sok családnak saját hagyományai vannak ezen a napon. Ami azonban Svédországban más, mint a norvég és dán társaiknál, az a karácsonyi ételek, amelyeket a julbordon (karácsonyi asztal) szolgálnak fel – ami egy nagy büfé vagy smorgasbord, tele különböző ételekkel. A mi kedvenceink közé tartozik a sokféle fűszerezésű pácolt hering, a Janssons frestelse, a húsgombóc, a prinskorv (enyhén füstölt kolbász), a különböző káposzták, az omlett, a pácolt lazac, a julskinka (karácsonyi sonka) és a bordák, hogy csak néhányat említsünk. De a svéd hagyományokhoz tartozik a rejtett mandulával készült tejberizs is.
Svédországban van egy hagyomány, ami 1960 óta megmaradt náluk, ez pedig a Donald kacsa nézése! Minden szenteste 15 órakor vetítik a tévében, és a nézettség az egekbe szökik. Mindenki ezt nézi! A norvégokhoz hasonlóan a svédeket is meglátogatja a Mikulás, aki kiosztja az ajándékokat. Egyes családok esetleg táncolnak és énekelnek is a karácsonyfa körül, majd mint minden hagyomány, pihenés. Az este folyamán minden a játékról, a forralt bor ivásáról, a diótörésről és az édességevésről szól.
Boldog karácsonyt!
Ha nem Skandináviából származol, talán azt gondolod, hogy néhány ilyen hagyomány elég furcsa, és mi ezt tényleg megértjük. Ha azonban egy fontos dolgot veszel át abból, hogyan kell megünnepelni egy skandináv ünnepet (vagy bármilyen más ünnepet), akkor azt, hogy az ünneplés fő oka az, hogy együtt tölthessük az időt azokkal, akiket szeretünk. Ez egy igazán jó ürügy arra is, hogy rengeteg ételt és édességet egyél, bent maradj, ölelkezz, és egyszerűen csak pihenj.
Bárhol is vagy, vagy bárkivel is ünnepled a karácsonyt, reméljük, hogy eláraszt a szeretet és a boldogság.
Honnan származik a karácsony skandináv szó?
A karácsony skandináv szava svédül és dánul „Jul”, Norvégiában pedig „Jule”. A szó egészen a viking korig nyúlik vissza, és a Jól vagy Yule szavak modern változata – ez egy pogány ünnep volt, amelyet január közepén ünnepeltek.