Hetekig tartó intenzív tárgyalások után Norvégia munkáspárti vezetésű kisebbségi kormánya végül támogatást nyert az állami költségvetéshez, amely most még többet vesz el a gazdagoktól, és egy kicsit többet ad a szegényeknek. A Szocialista Baloldali Párt (SV) érvényesítette befolyását, és támogatást szerzett a szigorúbb éghajlatvédelmi intézkedésekhez is, beleértve az új olajkitermelésre vonatkozó moratóriumot a következő, 2025-ös választásokig.
Jonas Gahr Støre munkáspárti miniszterelnök (középen) láthatóan megkönnyebbült, hogy a költségvetési tárgyalások Audun Lysbakken SV-elnökkel (balra) sikerrel zárultak.
„Nagyon elégedett vagyok azzal, amit az SV a kormánnyal folytatott tárgyalások során elért” – mondta Audun Lysbakken, az SV vezetője. Szélesen mosolygott, amikor ő, Jonas Gahr Støre miniszterelnök és Trygve Slagsvold Vedum pénzügyminiszter kedden késő délután a parlamentben bejelenthették a költségvetési áttörést.
Lysbakken elismeréssel vette tudomásul, hogy a szociális segélyek különböző formáit a legnehezebb helyzetben lévők számára megemelték, a gazdagokat pedig keményebben megadóztatták. Mindenkinek, akinek 10 millió NOK (1 millió dollár) feletti értékű otthona van, mostantól például több vagyonadót kell fizetnie, és hamarosan új adót vetnek ki a Norvégiából kiköltözők után, hogy elkerüljék a nagyon vitatott vagyonadót.
A legkisebb állami nyugdíjjal rendelkezők eközben kisebb, havi 400 NOK körüli emelést kapnak, csakúgy, mint a gyermekjóléti juttatásban, lakhatási támogatásban és szociális segélyben részesülők. A második osztályosok számára ingyenessé válnak az iskola utáni tevékenységek, a norvég fiatalok pedig új fogorvosi ellátást kapnak.
Szüneteltetik az olajkitermelést
Az SV-nek azt is sikerült elérnie, hogy a kormány leállítsa az új tengeri olaj- és gázkitermelésre vonatkozó következő engedélyezési köröket. Az olajvállalatoknak új korlátozásokkal kell szembenézniük a sarki jég közelében történő fúrások tekintetében, és „kőolajmentes övezeteket” hoznak létre Norvégia sarkvidéki tengeri területeinek különböző területein.
Ezek az intézkedések azonnali tiltakozást váltottak ki az olaj- és gázipar részéről, de Støre miniszterelnök ragaszkodott ahhoz, hogy Norvégia olaj- és gázkitermelése a jelenlegi ütemben folytatódik. Ez különösen fontossá vált, miután Oroszország megszállta Ukrajnát, és energiaválságot idézett elő. Norvégia hirtelen még fontosabb gázszállítóvá vált Európa számára, és Støre kedd este biztosítékot adott arra, hogy a szállítások a jelenlegi szinten folytatódnak.
Lysbakken elmondta, hogy arra a legbüszkébb, hogy még több támogatást biztosított Ukrajnának „a nemzetközi szolidaritás biztosítása érdekében”. Az Ukrajnának már megígértnél több hozzájárulással Norvégia hagyományosan bőkezű külföldi segélyezésének technikai hiányát is pótolni fogják: Nem a bruttó nemzeti termék 1 százalékát tette volna ki, mint évek óta, de leginkább azért, mert Norvégia GNP-je nőtt. Most az Ukrajnának nyújtott több támogatás mégiscsak segít teljesíteni az 1 százalékos célt.
Az SV a Munkáspárttal és a Centrumpárttal folytatott költségvetési tárgyalások során egy sor követelést fogalmazott meg, főként a klímavédelmi intézkedések, a külföldi segélyek és a norvégiai vagyon újraelosztásának kísérlete érdekében. A kormány megszorításokat fogalmazott meg a költségvetésben, különösen az olajbevételek felhasználásának csökkentésével az egyensúly érdekében, hogy csökkentse az inflációt és megakadályozza a norvég gazdaság túlfűtöttségét.
Støre miniszterelnök és Vedum pénzügyminiszter is azt állította, hogy ők is elégedettek, és hogy az első állami költségvetésük most jobb, mint korábban volt. Vedum hangsúlyozta, hogy januártól az áramra kivetett adók is csökkennek, több pénzt különítettek el a védelemre és a felkészültségre, és most több károsanyag-kibocsátást fognak csökkenteni.
Összességében a három párt mintegy 8 milliárd koronát csoportosított át az állami költségvetésben azzal, hogy új prioritásokat állapított meg, többek között a Bergen és Voss közötti E16-os útvonalon egy nagyon szükséges útjavítási projekt helyreállítását. Ezt az autópályaszakaszt nevezik Norvégia legrosszabb szakaszának, amelyet rendszeresen földcsuszamlások sújtanak, és a kormány visszatartott 200 millió NOK eredeti finanszírozást erre a célra. Ezt a támogatást most visszaállították. Az SV úgy gondolta, hogy az útprojekt sokkal fontosabb, mint a nyugati parton egy vitatott hajóalagút építése, amelyet az SV hajlandó volt elvetni. Erre azonban nem került sor.
Most Støre nehéz helyzetben lévő kormánya, amely a közvélemény-kutatásokban elért rekordalacsony helyezések miatt küzd, talán visszanyerhet némi népszerűséget, de az első jelek nem voltak jók. Több alacsony jövedelmű csoport képviselői azt állították a Norvég Rádió (NRK) Debatten című vitaműsorában kedd este, hogy egyáltalán nem ujjonganak, miközben a megélhetésért küzdő emberek sora egyre nő. Az ellenzéki pártok is kiszámíthatóan kritikusan nyilatkoztak, a konzervatívok vezetője és Erna Solberg volt miniszterelnök többször is figyelmeztetett, hogy „nem tudjuk megadóztatni magunkat a válságból”. Lysbakken már megjegyezte, hogy nemcsak a konzervatívoknak, hanem „a nagy vagyonnal rendelkezőknek is el kell fogadniuk a tavalyi választás eredményét”.