Különböző neveken találkozhatunk már ezzel a módszerrel. Sokan emlegetik például McKenzie gyógytornaként, azonban szakmai körökben McKenzie módszerként vagy MDT módszerként, azaz Mechanikai Diagnózis és Terápia Módszerként is ismert. Ez egy szerte a világon elismert manuálterápiás módszer, aminek oktatása és alkalmazása már több mint 30 évre visszanyúlik. Kevesen tudják, de ezt a módszert bármely ízületre alkalmazhatjuk, még akkor is, ha leggyakrabban a gerincproblémák, különösen a sérv kezelésekor használatos.
MIK AZ ELŐNYEI?
A McKenzie torna előnyei közé tartozik, hogy a vizsgálata nagyon alapos és átlátható. Ez vonatkozik mind a vizsgálat menetére, mind az alkalmazott csoportosításra. Fontos, hogy a részletes felmérés után a páciensnek olyan eszközt adunk a kezébe, amely segít a gyógyulásában. Alapvetően a páciens saját magát kezelheti egyszerűen, még akkor is, ha esetleg visszaesés történik. Emellett előnyös, hogy viszonylag kevés olyan alkalomra van szükség, amelyek személyes jelenléttel járnak.
HOGY NÉZ KI A VIZSGÁLAT?
Az első vizsgálat során céltudatos kérdésekkel és mozgással kapcsolatos tesztekkel kell felmérni a páciens állapotát.
Meg kell vizsgálni:
- a fájdalom jellegét, hogy mi befolyásolja, mire és hogyan változik
- előfordulhat olyan eset is, amikor manuálterápiával vagy gyógytornával nem tudunk segíteni, ilyenkor a megfelelő ellátás irányába tereljük a pácienseket
- az alapos vizsgálat alapján elméletet állítunk fel, hogy melyik mozgás csökkenti a panaszt
- az előző lépésből kiindulva a páciens olyan feladatot kap, amelyet akár otthon, bárhol el tud végezni, mi pedig ellenőrizzük, hogy hogyan változik a panasza.
A felmérés során figyelemmel kísérjük a fájdalom és a mozgástartomány változásait. Ezt a különböző testhelyzetek megtartásával vagy ismételt mozgásokkal vizsgáljuk. Már az első alkalommal tapasztalható javulás előnyös, mivel ez csökkenti a kezelésfüggőség kialakulásának kockázatát a páciensnél. A McKenzie módszer aktív módszer, mivel a páciens aktívan részt vesz a kezelésben.
CSOPORTOK, AMELYBE A PÁCIENSEK SOROLHATÓAK:
Ha mechanikai fájdalomról beszélünk, három csoportba sorolhatóak a páciensek.
1. ELTÉRÉS SZINDRÓMA
A páciensek döntő többsége ebbe a kategóriába tartozik, ahol valós mechanikai problémával állunk szemben. Ilyenkor az ízület mozgása valamilyen akadályozottsággal jár, ami fájdalommal is járhat. Ilyen lehet például gerinc esetén egy sérv vagy vállízületnél az ízületet alkotó struktúrákból adódó akadály. A fájdalom jellege ebben a kategóriában rendkívül változatos lehet, mivel a fájdalom nemcsak a fájó területre korlátozódik, hanem sugárzik is. A panaszok állandóak lehetnek, de változhatnak a nap folyamán. Emellett a testhelyzet vagy egy mozdulat is befolyásolhatja a fájdalmat. Ebben a csoportban a kezelés a felmérés során azonosított testhelyzetet vagy mozdulatot foglalja magában, amely javítja a tüneteket és növeli a mozgástartományt.
2. DISZFUNKCIÓ SZINDRÓMA
Ebben a kategóriában a fájdalom szöveti károsodásból ered. Ilyen lehet például tapadt lágyrész, heg vagy megrövidült szövet. Ebben az esetben a fájdalom nem állandó, hanem időszakosan jelentkezik, és a mozgás végén jelentkezik. A páciens nem képes végigcsinálni a teljes mozgástartományt. Itt a kezelés iránya a fájdalmas irányba történik, mivel célunk, hogy a szövet minősége a megismételt mozgások segítségével közelítse a károsodás előtti állapothoz.
3. POZTURÁLIS SZINDRÓMA
A harmadik mechanikai kategóriába tartozik a lágyrészek deformitása. Ez akkor fordul elő, amikor a képletek, amelyek körülveszik az ízületet, hosszú ideig tartó végállapotban terhelésnek vannak kitéve. Például hosszan tartott görnyedt testhelyzet vagy hosszú ideig sarokülésben ülés. Ilyen esetekben a fájdalom más testhelyzettel enyhíthető, és az ismétlődő mozgások során nem jelentkezik fájdalom a vizsgálat során. Ebben a kategóriában kiemelten fontos tájékoztatni a pácienseket a statikus testhelyzetekből származó káros következményekről, mivel hosszabb ideig tartó jelenlét esetén a páciens diszfunkciós szindrómába kerülhet.
4. EGYÉB
Ide tartoznak azok a problémák, amelyek nem mechanikai eredetűek. Ha nincs olyan helyzet vagy mozgás, amely javíthatja a páciens panaszát, akkor más módszerekkel kell keresnünk a megoldást. Ilyen esetek lehetnek például a gerinccsatorna szűkülete, a krónikus fájdalom szindróma vagy valamilyen sérülést követő állapot.
MILYEN PROBLÉMÁK ESETÉN AJÁNLOTT?
Általában gerincpanaszok esetén ajánlott, ami nem véletlen, mivel ezen a területen rendkívül hatékony, különösen a sérv kezelésében. Ennek ellenére nagyobb ízületek mechanikai eredetű problémáira is bátran használható, például vállfájdalom kezelésére.
HOGYAN NÉZNEK KI A MCKENZIE TERÁPIÁS GYAKORLATOK?
Sokan úgy gondolják, hogy a McKenzie terápia különböző gyakorlatok és mozgássorok összessége, azonban valójában nem egy torna, hanem egy specifikus, meghatározott irányú mozgás gyakorlása, amelyben hangsúlyt kap az ismétlés és a rendszeresség. A páciens személyre szabott otthoni feladatot kap, amelyet bárhol, akár a munkahelyén is elvégezhet. Ahogy a páciens egyre jobban teljesíti a feladatot és a panaszai enyhülnek, a felülvizsgálatokat is ritkábban kell végezni.
MENNYI IDŐ KELL A MEGFELELŐ HATÁS ELÉRÉSÉHEZ?
Mivel mindannyian egyediek vagyunk, és az esetek súlyossága is változó, a kezelés időtartama különböző lehet. Általában a tünetek már néhány kezelés után javulnak, azonban a hosszú távú eredményesség érdekében szükség van a rendszeres kezelésre. Komplexebb esetekben a gyógyulási idő csökkentése érdekében a McKenzie terápiát más manuálterápiás módszerekkel is kombinálhatjuk. (pl. Stecco)
forrás: sherlockrehab.hu