A hőszigetelés korszerűsítése egyre népszerűbb eleme a házfelújításnak.
A kivitelezés különféle lépéseiről – legyen szó polisztirol lapokról vagy kőzetgyapot szigetelésről – sokfelé lehet olvasni az interneten is, így mi kicsit távolabbról szemlélve nézünk meg négy kiemelkedően fontos tényezőt, amit figyelembe kell venni, amikor hőszigetelésünk megújításán gondolkodunk.
1. Klímaváltozás
A klímaváltozás, a globális felmelegedés léte tény. Azt is gondolhatnánk, hogy emiatt a hőszigetelés fontossága csökken. Több okból sincsen ez így, ellenben a környezeti változások kötelezettségeket és kényszerű cselekvést is ró ránk. A hőszigetelés egyszerre tesz lépést környezeti felelősségvállalásunk irányába és felel meg a környezeti alkalmazkodás egyre égetőbb kritériumainak.
A klímaváltozás globális szinten felmelegedéssel, sőt, túlmelegedéssel jár. A gyakorlatban azonban ez sokszor a szélsőséges időjárási körülmények felé való elmozdulást jelenti. Az évszakban szokatlan hőmérsékleti viszonyok és azok gyors változása egyre jellemzőbb lesz télen is és nyáron is.
A hőszigetelésnek ma már nem csak az a feladata, hogy télen megakadályozza a meleg lakótérből való távozását, hanem az is, hogy a belső viszonyokat minél jobban függetleníteni lehessen a külső időjárás miatt bekövetkező változásoktól minden évszakban. A hőszigetelés kiépítése ma már a nyári forróság kizárása miatt is lényeges.
A fűtési és hűtési hatékonyság növelésével optimalizálható az energiafelhasználásunk, amivel egyre kevésbé járulunk hozzá személyesen a klímaváltozáshoz. Mindeközben a szigetelés segít alkalmazkodni a klímaváltozás okozta éghajlati szélsőségekhez is.
2. Kiindulási állapot, cél és ehhez megfelelő anyagválasztás
A hőszigetelésre mint komplex rendszerre tekintsünk. Ne a hőszigetelő rendszer valamiféle kiépítése legyen a célunk, mert azt olvastuk, hogy az segít. Nulladik lépésként fel kell mérnünk ingatlanunk jelenlegi adottságait és lehetőségeit. Sorba kell vennünk, mivel nem vagyunk elégedettek, min szeretnénk javítani és miért. Ne az eszközt válasszuk ki tehát elsőként, hanem a célt határozzuk meg.
A célok egyénenként lehetnek eltérőek, ennek megfelelően ami tökéletes volt a szomszédnak, lehet nem lesz megfelelő számunkra. Csak mi tudjuk megmondani, hogy a pénzügyi megtérülés vagy a környezeti tudatosság fontosabb-e számunkra, mint ahogyan hiába várjuk a választ a szomszédtól arra a kérdésre, hogy milyen mértékben fontos számunkra a zajvédelem.
Ha megvannak céljaink és prioritásaink, fel kell mérnünk ingatlanunk adottságait. Bizonyos megoldások nem alkalmazhatóak minden típusú falazóanyagnál vagy födémnél. Szintén tisztában kell lennünk azzal, anyagilag meddig nyújtózkodhatunk.
A komplex szemlélet azt is jelenti, hogy az egész hőszigetelési-rendszert kell végiggondolnunk és törekednünk kell a minél teljesebb kiépítésre. Általában rossz megoldás hosszú időre hiányosan hagynunk a rendszert: hiába tökéletes és kompromisszumok megkötése nélkül kiépített a homlokzati szigetelés, ha nem maradt forrásunk a lábazatra, ahol a hőcsere megtörténhet és a penészesedés veszélye így nagyobb, mint korábban volt.
A teljes hőszigetelési rendszernek részét képezik a nyílászárók, a homlokzat, a lábazat, a födém és a padló vagy aljzat szigetelései. Arra kell törekednünk, hogy ezek közül mind a számunkra célként kitűzött szintet legyen képes elérni és ne legyen közöttük jelentős teljesítménybeli különbség. Gondoljunk a kiegészítőkre is, például az árnyékolástechnikára is. Ezek nem döntő jelentőségűek, de az összképet mégis komolyan befolyásolják.
A szigetelési láz közepette ne feledkezzünk meg arról, hogy az egész rendszernek van egy másik lába is: a fűtési és hűtési rendszerünk. Egy tökéletesen szigetelt épület is lehet hihetetlen mód pazarló, ha elavult a hűtési és fűtési rendszere. Időben modernizáljunk, alakítsunk ki energiahatékony megoldásokat és sose ezen rendszerek karbantartásán spóroljunk. Amíg a hőszigetelések jellemzően az épület korával azonos ideig maradnak használatban, addig a fűtési és hűtési rendszer általában néhány évtizedente felülvizsgálatra és megújításra szorul.
3. Precíz tervezés és szakszerű kivitelezés
A recíz tervezés és a szakszerű kivitelezés egymást kölcsönösen feltételező tevékenységek. Mindkettő szükséges, egyik megléte valószínűsíti a másikat, de nem garancia rá, azaz egyik sem elégséges önmagában a sikerért. Miről van szó pontosan?
Kezdjük a kivitelezéssel, mert talán az az egyszerűbb. Kisebb munkák esetében elképzelhető a házi barkácsolás, de egy komoly hőszigetelési rendszer kiépítése szakmunka, annak számtalan fortélya, fogása és hibázási lehetősége van. Gyakorlott, leinformálható, munkájáért felelősséget vállaló szakember-gárdát kell keresni és megbízni a feladattal.
Az hogy mást bízunk meg a kivitelezéssel jellemzően nem veszi le rólunk a tervezés és tájékozódás súlyát. Akárhogy nézzük is, a mesterek a mi kívánságaink és megrendelésünk alapján cselekednek. A szakma lépéseit és szabályait ismerik, de mi maradunk a döntéshozók. Ahhoz, hogy jó döntést hozhassunk, ismernünk kell legalább nagyvonalakban az egyes munkafolyamatokat. Ha két fajta dübel közül kell választani, akkor persze meg kell hallgatni a szakember véleményét, de nagyon nem mindegy, hogy ismerjük-e a dübelezés fontosságát és fel tudjuk-e mérni azt, hogy az adott kérdés milyen mértékben befolyásolja a későbbi sikert.
Nagyon tömören: kell értenünk, hogy mit csinál a szakember és miért, akkor is ha magunk nem csak nem akarjuk, hanem nem is tudjuk elvégezni az adott munkát. Kell értenünk azt, ha valami kapcsán a mi véleményünkre (döntésünkre) vár a kivitelező, a hatékony kommunikációnak alapja, ha nem a beszélgetés közben próbáljuk meg kitalálni adott kifejezések tartalmát és gyakorlati lényegét.
A tervezés is feltételezi azt, hogy a legfontosabb ismereteknek birtokában vagyunk. Az időbeosztás szempontjából kulcskérdés, hogy tudjuk-e, hogy adott munkafolyamat meddig tart és van-e technikai előfeltétele a rákövetkező lépésnek. Például van-e száradási idő és ha igen, az mennyi? Egy óra, egy nap, egy hét?
Ugyanígy fontos, hogy az adott munkavégzés miként érinti mindennapjainkat. Lakható marad a szoba az adott időszakban vagy nem? Lesz áram végig a lakásban? Nem megyünk itt most végig az összes kérdésen mert rengeteg van. Elég ha csak az anyagbeszerzés, mozgatás és szakszerű tárolás kérdéskörére utalunk, önmagában itt is számtalan megtervezendő feladat van, ami csak kellő előzetes ismeretek megléte esetén végezhető el tisztességesen.
4. Pénzügyi megtérülés
Elképzelhető, hogy a pénzügyi megtérülés egyáltalán nem célja felújításunknak, ennek ellenére nem árt külön foglalkozni a kérdéssel, ami tulajdonképpen a feljebb említett tervezésnek egy kiemelt fontosságú része. A felújítás ugyanis beruházás is egyben, ami legalább két számszerűsíthető területen térül meg, amellett, hogy számtalan nehezen beárazható előnnyel is jár.
Nem lesz konkrét ára annak, hogy jobban érezzük magunkat a lakásban. Nehezen beárazható az így létrejött egészségesebb lakókörnyezet. Mégis tulajdonképpen ez történik, ha figyelembe vesszük, hogy a felújítást követően mennyivel emelkedik meg az ingatlan piaci értéke. A teljes körűen, szakszerűen, modern alapanyagokból kialakított hőszigetelő rendszer akár jelentősen is emelheti az ingatlan értékét, miközben a hiányos és tűzoltó jelleggel kialakítottra ez nem feltétlenül mondható el.
A másik terület, ahol a beruházás megtérülhet az a rezsi. Ha kevesebb energiát kell használnunk, az kevesebbe kerül. Az a kérdés, hogy a beruházás költsége mennyi idő múltán térül meg a rezsi csökkenéséből.
A fentiek néha kiegészítik, néha ellentétes módon hatnak egymásra és nincs abszolút jó megoldás. Ezért kell az elején tisztáznunk, hogy nekünk mi a célunk. Például egy polisztirol rendszer olcsóbban kialakítható, hatékony, így aránylag gyorsan megtérül a rezsi csökkenéséből is. Egy kőzetgyapot rendszer kiépítése költségesebb, megtérülése a rezsi csökkenéséből hosszú idő, ugyanakkor modernebb, előnyösebb tulajdonságokkal rendelkezik (tűzvédelem, hangszigetelés), ezért jobban növeli az ingatlan piaci értékét.