Az északiak feltalálták a spanyolviaszt? Mit tanulhatnak a mai fiatalok a skandinávoktól?

Álláskeresés, tanulás, kikapcsolódás: az ember legnagyobb találmánya, avagy az internet

A skandinávoknál természetes, hogy már fiatalon kipróbálják magukat a munka világában – és ez nálunk is egyre több diáknak válik szokássá. Ha pedig azt nézzük, mi köti össze Szegedet és Skandináviát, ott van többek között Karikó Katalin Nobel-díja, amit évről évre Svédországban adnak át, a tudomány hazájában (na és persze Krausz Ferencről se feledkezzünk meg). Ő is jó példa lehet bárkinek, hogy semmi sem lehetetlen, és ma tanulni, kutatni, nagy dolgokat elérni a menő. Szerencsére munkát és lehetőséget találni sem nehéz ma, hiszen az interneten jó eséllyel fellelhető egy diákmunka Szeged városában, a szegedallas.hu állás és munka Szegeden számos opciót kínál.

Finn oktatás, dán modell, norvég élhetőség, svéd tudományosság? Van mit tanulni, de itthon is megvalósítható!

A finn oktatás az elmúlt években afféle legendává nőtte ki magát. És valóban: a tanulók kevesebb időt töltenek az iskolában, mégis jobban teljesítenek, mint sok más országban. A tanárokat megbecsülik, a diákokat partnerként kezelik, az iskolákban pedig a verseny helyett a fejlődés a cél. Dánia pedig a munka világában emelkedik ki: ott a „flexicurity” modell uralkodik, ami egyszerre biztosít rugalmasságot a munkaadóknak és védelmet a munkavállalóknak. Norvégia pedig évek óta az élmezőnyben van, ha az „élhetőségi indexet” nézzük – és ez nem véletlen. A kiegyensúlyozott munkatempó, az erős szociális háló és az önkéntesség kultúrája mind hozzájárulnak ehhez. Ezekből a példákból bőven lehet meríteni. Magyarországon is vannak iskolák, cégek, közösségek, amelyek ezeket az elveket próbálják beemelni a saját rendszerükbe – ráadásul egyre több fiatal keresi is ezt a szemléletet, hiszen nyitott szemmel járnak a világban.

A munka tanulás mellett is nemesít: de ami még fontosabb, pénzt és tapasztalatot hoz a házhoz

Nem kell sem Finnországba, sem Dániába menni ahhoz, hogy egy fiatal értékes tapasztalatokat szerezzen. Egy jól megválasztott diákmunka rengeteget adhat: türelmet, munkafegyelmet, kommunikációs rutint, vagy éppen rávezethet arra, mit nem szeretne csinálni a jövőben. Egy nyári kávézós meló, egy hétvégi kasszás beugrás, egy nyomdai kisegítés – elsőre talán semmi különös, de ezek az élmények megtanítanak kapcsolódni, időt beosztani, helytállni. A pénz mellett pedig a munka során már-már természetessé válik, hogy az ember tanul közben: magáról, másokról, a világról. A skandináv országokban ennek külön kultúrája van, nálunk viszont még csak most kezdünk felnőni hozzá.

Munka-magánélet egyensúly, élethosszig tanulás, produktív munkavégzés: amit szintén valahogy jól csinálnak az északiak

A munkakultúránk nem attól lesz világverő, hogy mindenki napi 14-16 órát dolgozik megállás nélkül. A skandináv államok egyik titka az, hogy a munkát nem börtönként, hanem a társadalom építőköveként kezelik – és így is kommunikálják. Ott természetes, hogy az ember időben hazamegy, részt vesz a közösségi életben, sportol, vagy épp tanfolyamra jár este. Az „élethosszig tartó tanulás” nem elvont fogalom, hanem mindennapi gyakorlat. És a produktivitás sem azt jelenti feltétlen, hogy 12 órát ül valaki egy irodában – hanem azt, hogy adott idő alatt koncentráltan, hatékonyan dolgozik. Ez persze nem megy magától. Kell hozzá bizalom, jó vezetői szemlélet, és olyan rendszer, ami támogatja a munkavállalót. De apró lépésekben ez nálunk is építhető. Egy diákmunka például remek terep arra, hogy valaki már fiatalon megtapasztalja: az idő és energia érték. És ha ezt időben megtanulja, felnőttként is képes lesz rá vigyázni.