A Volvo Construction Equipment (Volvo CE) története a svédországi Eskilstunában kezdődött 1832-ben. Johan Theofron Munktell egy műszaki zseni volt, aki a helyi gépipar fejlesztése érdekében egy mérnöki műhely indításával megalapozta a vállalatot. Munktell tudása páratlan volt; pályafutása során ő fejlesztette ki Svédország első mechanikus szövőszékét, aratógépét és gőzmozdonyát, valamint az összes svéd börtön fűtési rendszerét.
A Volvo CE alapjainak megteremtése előtt Munktell modernizálta Svédország pénzverdéjét is. Miután Munktell elhagyta ezt a szerepet, hogy Eskilstunába költözzön, egy másik tehetséges mérnök, Jean Bolinder lépett a helyére. Fiatalabb testvérével, Carl Gherarddal együtt Jean Bolinder Angliába utazott, hogy többet tanuljon a mérnöki technológiáról. Visszatérésük után a testvérek úgy döntöttek, hogy saját céget alapítanak.
Egy évszázaddal a Munktell eskilstunai indulása után Jean Bolinder maga is Eskilstunába költözött, és a két vállalat egyesült AB Bolinder-Munktell néven, amelyet később, 1950-ben a Volvo megvásárolt.
A 19. századi idővonal:
Munktell 1832-ben indította el műhelyét.
1839 Munktell új gyártóüzemet épített, kibővítve a kis telephelyet.
1844 Jean és Carl Gerhard Bolinder megalapították saját vállalatukat.
1853 Munktell gyártotta Svédország első mozdonyát.
1880 Bolinderék részt vettek a világ első olyan tengeralattjárójának gyártásában, amely a víz alatt torpedót lőtt ki.
1893 Bolinders megépítette Svédország első belsőégésű motorját.
A 20. század a monumentális terjeszkedés időszaka volt a vállalatok számára, mielőtt egyesültek, és 1950-ben a Volvo felvásárolta őket.
1906 A Munktells egy gőzzel hajtott úthengerrel kezdett építőipari gépeket gyártani.
1913 A Munktells gyártotta Svédország első mezőgazdasági traktorát.
1932 A két vállalat a tőzsdei összeomlás miatt egyesül, és megalakul az AB Bolinder-Munktell.
1940 A második világháború alatt a vállalat a repülőgépmotorok gyártására, valamint a háborús erőfeszítéseket segítő egyéb termékek gyártására összpontosítja erőfeszítéseit.
1950 A Volvo felvásárolja a Bolinder-Munktellt, és megalakítja a későbbi Volvo CE nevet.
Volvo felvásárlás
Miután a Volvo tulajdonába került a Bolinder-Munktell, 1954 egy monumentális év volt, amikor a vállalat az építőipari gépek vezetőjeként alapozta meg magát, mivel legyártotta első kerekes rakodóját; a H10 volt az első a maga nemében, amely párhuzamos emelőkaros rendszerrel és rögzítőkonzollal rendelkezett. A vállalat folytatta a fejlesztéseket és kísérleteket a hajtott vontató pótkocsik és vontatók kombinációival, és 1966-ban piacra dobták a világ első sorozatgyártású, összkerékhajtású csuklós vontatóját.
A következő évtizedben a vállalat kizárólag az építőipari gépekre összpontosított, 1977-ben feladva az erdészeti és mezőgazdasági ágazatot. A vállalat folytatta a növekedést, és 1985-ben társult az amerikai Clark Equipment gyártóval, és integrálódott a VME csoportba, megnyitva ezzel az amerikai piacot.
1995-ben a Volvo megvásárolta a Clark Equipment VME-ben lévő részvényeit, létrehozva a ma ismert Volvo Construction Equipment-et. Terjeszkedésük során a Volvo CE több más vállalatot is felvásárolt, például 1991-ben az Åkermans Verkstad AB-t, 1997-ben a Champion Road Machinery-t, 1998-ban pedig a Samsung Heavy Industries építőipari berendezésekkel foglalkozó részlegét. Ezzel párhuzamosan a vállalat tovább bővítette termékkínálatát, és ugyanebben az évben piacra dobta az új 30 tonnás L220D kerekes rakodót, amely termelékenységével és alacsony üzemanyag-fogyasztásával lenyűgözte a piacot. Az évszázad végére a Volvo CE igazán széles gépkínálatot kínált.
A 21. század és azon túl
Napjainkban a Volvo CE nemcsak az iparág egyik legrégebbi vállalata, hanem egyben az egyik piacvezető is, amit gondosan megtervezett fúziók és terjeszkedések révén ért el.
Az évszázadot a kotrórakodók új sorozatával kezdte a Volvo CE, majd tovább bővítette a kis- és nagygépek közötti választékát. 2005-ben jelent meg a nagy teljesítményű EC700B – egy 70 tonnás osztályba tartozó kotrógép. A 2000-es évek közepétől kezdve a Volvo CE ígéretesnek és innovatívnak bizonyult az energiatakarékosság és a környezetvédelem terén, 2005-ben mutatta be új, integrált elektromos-dízel hibrid koncepcióját. A Volvo CE folytatta fenntarthatósági küldetését, mivel 2014-ben elindította a Construction Climate Challenge (CCC) kezdeményezést, amely a fenntarthatóságot hivatott előmozdítani az építőipar teljes értékláncában.
Az elmúlt években a Volvo CE ambíciói továbbra is innovatívak voltak. 2016-ban bemutatták a Volvo Co-Pilot rendszert, és az eszkilstunai Xploration Forumon egy sor futurisztikus koncepciót mutattak be: az LX01 hibrid kerekes rakodó prototípusát és egy elektromos telephelyi megoldást, hogy bemutassák az új HX01-et, egy autonóm, akkumulátoros-elektromos rakományszállítót. A következő generációs elektromos rakományhordozó koncepcióval, a HX02-vel és az EX02-vel, egy teljesen elektromos kompakt kotró prototípusával továbbra is a villamosítás volt a napirend élén. A Volvo CE 2017-ben a Skanska céggel is összefogott az Electric Site kutatási projektben, létrehozva a világ első kibocsátásmentes kőbányáját.
2019 nagy év volt a vállalat számára, további felvásárlásokkal és az elektromos kompakt kotrógépek és kerekes rakodók új termékcsaládjának bejelentésével, amelyet később a Baumán mutattak be. A Telia és az Ericsson vállalatokkal közösen a Volvo CE elindította Svédország első ipari felhasználásra szánt 5G hálózatát is a Volvo CE eskilstunai létesítményében.
Az elmúlt évben megnyílt a Volvo CE első saját üzemanyagcellás tesztlaborja, ami jelentős előrelépést jelent a vállalat azon törekvésében, hogy 2040-re fosszilis energiaforrásoktól mentes legyen. A Volvo CE folyamatosan támogatja a technológiai innovációt, különösen az új Factory 4 Tomorrow (F4T) kezdeményezéssel.
