„Abban a pillanatban, amikor a mából tegnap lesz, egyben történelemmé is válik. És minél hosszabb a történet, annál több a mesélnivaló. 1927-ben kezdődött a Volvo autók története. Azóta a Volvo modellek folyamatos áradata hagyta el a különböző Volvo gyárakat, autóipari történelmet írva. Mindegyiknek megvan a maga története. A Volvo Cars Heritage egy olyan oldal, amelyet ezeknek az autóknak, vállalatunk történetének és a Volvo örökségét életben tartó rajongóknak szentelünk.”
A céget az SKF leányvállalataként hozták létre . Assar Gabrielssont nevezték ki ügyvezető igazgatónak és Gustav Larson műszaki vezetőnek .
Az első Volvo autó 1927. április 14-én hagyta el a futószalagot, Volvo ÖV 4 néven . Ezt követően a fiatal cég zárttetős és kabriós járműveket gyártott, melyeket úgy terveztek, hogy a svéd éghajlaton és terepen is megállják a helyüket. Az 1927-es Volvo emblémára vonatkozó regisztrációs kérelemben egyszerűen lemásolták az ÖV4 teljes hűtőjét, elölről nézve.
Volvo történelem
A Volvo Csoport eredete 1927-re nyúlik vissza, amikor az első Volvo autó legördült a göteborgi gyár gyártósoráról. Abban az évben mindössze 280 autó készült. Az első teherautó, az „1-es sorozat” 1928 januárjában debütált, azonnali sikerként, és az országon kívül is figyelmet keltett. 1930-ban a Volvo 639 autót adott el, és a teherautók exportja Európába hamarosan megkezdődött; az autók csak a második világháború után váltak ismertté Svédországon kívül.
1935-ben felvásárolták a Pentaverkent, amely motorokat gyártott a Volvo számára, ami biztos motorellátást és belépést jelentett a hajómotorok piacára.
Az első busz, a B1 elnevezésű, 1934-ben került forgalomba, és az 1940-es évek elején repülőgépmotorok is bekerültek a növekvő termékpalettába. 1963-ban a Volvo megnyitotta a Volvo Halifax összeszerelő üzemét, a vállalat történetének első Svédországon kívüli összeszerelő üzemét a kanadai Halifaxban. 1999-ben az Európai Unió megakadályozta a Scania AB-vel való egyesülést.
A Volvo Group 2000-ben 6,45 milliárd dollárért eladta autóipari részlegét, a Volvo Car Corporationt a Ford Motor Company-nak, amely a Premier Automotive Groupba került a Jaguar, a Land Rover és az Aston Martin mellé. A Volvo mérnöki erőforrásait és alkatrészeit a Ford, a Land Rover és az Aston Martin különböző termékeiben használták fel, a második generációs Land Rover Freelander ugyanarra a platformra épült, mint a második generációs Volvo S80-as. A Volvo T5 benzinmotorját a Ford Focus ST és RS teljesítménymodellekben használták, a Volvo műholdas navigációs rendszerét pedig egyes Aston Martin Vanquish, DB9 és V8 Vantage modellekben alkalmazták.
A Ford 2010-ben eladta a Volvo Car Corporationt a kínai Geely Automobile-nak 1,8 milliárd dollárért, a Jaguar Land Rover 2008-as és az Aston Martin 2007-es eladása után.
A Renault Véhicules Industriels-t (amely a Mack Trucks-t tartalmazta, de a Renault Irisbusban lévő részesedését nem) 2001 januárjában adták el a Volvónak, a Volvo 2002-ben átnevezte Renault Trucks-ra. 19,9%-os részesedéssel (részvényekben és szavazati jogokban) a Renault az AB Volvo legnagyobb részvényese lett az üzlet részeként. A Renault 2010-re 21,7%-ra növelte részesedését.
Az AB Volvo 2006 folyamán 13%-os részesedést szerzett a japán UD Trucks (a korábbi Nissan Diesel) tehergépkocsi-gyártó vállalatban a Nissan Motor Co Ltd-től (a Renault-Nissan szövetség része), és ezzel a vállalat fő részvényesévé vált. A Volvo Csoport 2007-ben teljes mértékben tulajdonába vette a Nissan Diesel-t, hogy kiterjessze jelenlétét az ázsiai csendes-óceáni piacon.
A Renault 2010 októberében 3,02 milliárd euróért eladta az AB Volvo-ban lévő részesedésének 14,9%-át (amely a részvénytőke 14,9%-át és a szavazati jogok 3,8%-át teszi ki). Ezzel a részvényeladással a Renault a Volvo szavazati jogainak mintegy 17,5%-ával rendelkezett. A Renault 2012 decemberében 1,6 milliárd euróért eladta a fennmaradó részvényeit (amelyek a tranzakció idején a részvénytőke 6,5%-át és a szavazati jogok 17,2%-át tették ki), így a legnagyobb részvényes az Aktiebolaget Industrivärden svéd ipari befektetési csoport maradt, a részvénytőke 6,2%-ával és a szavazati jogok 18,7%-ával.”.
*Információk a Volvocars.com és a Wikipedia.org oldalról.
